16.rész

Ott verekedtek a koszos sikátorban már vagy fél órája.Mikor odaértem annyira bepánikoltam hogy nem is láttam ki ver kit.
-FIÚK!!!AZONNAL FEJEZZÉTEK BE!!!-sikítottam de semmit nem reagáltak.-NEM HALLJÁTOK??? ÁLLJATOK LE!!!
Nem is figyeltek rám csak össze-vissza verték egymást.Oda akartam rohanni hogy szétválasszam őket de eléggé nehezemre esett az eltört a kezemmel.
Amikor már majdnem sikerült leállítani őket Taemin épp arcba akarta vágni ChangJo-t de valahogy engem talált hasba.Hirtelen összeestem és elájultam.Valószínűleg azért ájulhattam el mert még elég "gyengécske" a szervezetem.Mielőtt teljesen kiütődtem volna arra emlékszem hogy ChangJo és Taemin egyszerre rohannak felém...

Másnap reggel arra ébredtem hogy a kórházban fekszem (í.m.:megint >.<).Anyu csak ott ült az ágyam mellett rezzenéstelen arccal.Annyira megijedtem hogy itt van hogy nem is tudtam megszólalni.
-A-a-anyu...-mondtam elhaló hangon és már majdnem sírtam
-SooYoung,kicsim én már az elejétől fogva tudtam aról hogy mi van veled meg ChangJo-val....-mondta mosolyogva majd beült mellém az ágyba.
-D-d-de honnan?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel.
-Egy anya megérzi az ilyet.-mondta mosolyogva.-És ChangJo anya is észre vette.
-óóó....-mondtam-és....
-Nyugodj meg kicsim.Nem haragszom.-mondta majd átkarolt-Nyugodtan járhatsz vele.De ettől nem fogadom el a késést....
-Igen anyu!Nem fogok késni!!-sikítoztam örömömben.Köszi köszi köszi köszi!!! -mondtam és elkezdtem agyon puszilgatni.
-De...-kezdte anyu-azért azt még nem nagyon szeretném ha....
-Hmm??O.O-kérdeztem de máris leesett hogy mire gondol-Jaj anyu csak nem nézed ki belőlem hogy 16 évesen lefekszek ChangJo-val!?
-Jó,jó igazad van.De én csak mondom....-mondta anyu vicces hangon
Egy kis ideig még beszélgettünk és nevetgéltünk de anyu nem sokkal később elment mert dolgoznia kellett.Így is csak titokban lógott el.
Mikor kiment ChangJo bejött.Megöleltem.
-Nem haragszol?-mondta lehajtott fejjel.-Nagyon sajnálom.Az egész az én hibám.
-Neeem dehogy!-mondtam és megfogtam a kezét.
-De miattam ájultál el.És miattam vagy megint kórházban.-mondta
-Mondom hogy nem a te hibád!-mondtam és lassan elkezdtem húzni magam felé mire ő leült mellém az ágyba.-egyáltalán nem haragszom senkire.:)
Mikor ChangJo belátta hogy nem tehet róla elmeséltem neki hogy anyu már rég tudja hogy járunk és az ő anyuja is tudja.Ennek nagyon örült.Elkezdtünk poénkodni...mint mindig.Nagyon szerettem amikor ChangJo megnevettetett.
De a jó hangulatot megtört hogy kopogtak az ajtón.
-Igen szabad.-mondtam.
Az ajtó kinyílt és Taemin jött be rajta.ChangJo azonnal felugrott de visszahúztam.
-Csak azért jöttem hogy bocsánatot kérjek...-mondta leszegett fejjel-Nagyon sajnálom.-mondta.Meghajolt és ki akart menni.Én és Jo nagyot néztünk.
Az ajtóban megállt egy percre.Visszafordult.
-Ettől még lehetünk barátok?Ígérem semmit nem csinálok.Ha igen ChangJo akármikor összeverhet....-mondta
Én és Jo összenéztünk majd pár másodperc után megszólaltam:
-J-j-jó.De ígérd meg!-mondtam az ágyból
-Ígérem!!-mondta mosolyogva majd az örömtől ugrándozva elment.
Újra összenéztünk Jo-val.
-Eeeez furcsa volt.-mondtuk egyszerre.